Midoritsumi - Hosszú tűs fenyők tavaszi metszése
- Tibor Szulágyi
- 2019. máj. 11.
- 2 perc olvasás
A keleti kertek leginkább meghatározó növényei a Japán díszcseresznye és Japán juharok mellett a hosszútűs fenyők (Pinus sp.), melyekből különleges metszési eljárás során kerti bonsaiokat hozhatunk létre. A kerti bonsai vagy niwaki kialakításánál célunk, hogy a növény minnél korosabbnak tűnjön, ezt a vastag törzs látható tételével illtve sűrű pompomok kialakításával tudjuk elérni. Csakúgy, mint az összes növényfajnak a fenyőféléknek is megvan a természetes életciklusa, mely során régi leveleiket leváltják, új hajtásokat hoznak és növekednek. Annak érdekében, hogy a növényünk elérje és megtartsa az általunk kívánt dekoratív formát, a fenyőknek is metszésre van szüksége. Évente két fenntartó metszési periódus szükséges, a tavaszi metszés, melyet japánban midoritsumi-nak neveznek illetve az őszi metszés vagy momiage.
A cikk írásakor május hónapban járunk, így most a tavaszi metszésről fogunk kicsit részletesebben értekezni. Hazánkban a Pinus fajok április végén - május elején hozzák hajtásaikat, melyeket gyertyának nevezünk. Ezeknek a gyetyáknak a visszatörésével tudjuk a fenyő növekedését kordában tartani. Fontos, hogy a munkálatokat szabad kézzel végezzük. Ennek oka, hogy a metszőolló megsértené a későbbi tűleveleket, így nagyon sok sebfelület keletkezne, melyek gyógyulás után bebarnulnának, így a növényünk nem lenne, oly dekoratív. Továbbá egy gyengébb növény esetén, akár a növény kiszáradását is okozhatnánk a sok tűlevél elvágásával. Tehát a hajtások lerövidítését mindenképp kézzel végezzük. Ha jól megválasztjuk az munkálat idejét a gyertyák könnyen letörhetők, szinte maguktól elpattannak. A megfelelő időpont akkor van, amikor a hajtások majdnem elérik végleges hosszukat viszont a fásodásuk még nem kezdődik el. Ez az évi időjárás és a fenyőfaj föggvényében április végén - május elején esedékes. A metszés menete a következő; minden ágvégen kettő, maximum három hajtást hagyunk, a többit tőből eltávolítjuk. Azokon a hajtásokon, melyeken csak három hajtás növekszik, ott a leghosszabb középsőt is eltávolítjuk. A megmaradt hajtásokat visszatörjük a felükre-kétharmadukra. A fenyő metszésekor fontos, hogy elképzeljük, hogy fog kinézni növényünk, amikor a gyertyák elérik végleges méretüket illetve a tűlevelek is kifejlődnek. Ez alapján tudjuk meghatározni a hajtások hosszát. Amennyiben a munkálatot évről évre elvégezzük és az egész vegetációban figyelemmel kísérjük növényeinket, szép lassan egyre természetesebbé válik a munkálat kivitelezése. Egyre jobban megérthetjük a növények működésének azt az aspektusát, melyet szavakkal nem lehet leírni.
Hozzászólások